1999 tavaszán Uzdon véletlenül kerültünk a népfőiskola előadására. Tulajdonképpen ez indította el a népfőiskola gondolatát, amely már a 11. évét éli. A húszéves Uzdi Puszták Népe Népfőiskola vezetője, a nyolcvanéves Renkecz Józsi bácsi volt a mi népfőiskolánk első előadója - mondta Varga András bevezetőjében.
A néptanítótól, aki az Országos Petőfi Sándor Társaságnak 25 éve tagja, sok érdekes dolgot tudtunk meg Petőfiről, a Sass családról és a borjádi kapcsolatokról.
A Sass család Mária Terézia (1740-1780) idején került Borjádra. Mercy tábornokot Sass János mentette ki a fogságból, ezért a tábornok birtokot ajánlott megmentőjének, aki Borjádot választotta. Így jött létre a Sass kúria a szederfával, aminek már csak a fényképét láthatjuk, de a gémeskút és Petőfi kedves tartózkodási helye, a méhes még áll.
A 9 és fél éves Petrovics Sándor a szentlőrinci algimnáziumban kötött barátságot Sass Istvánnal, aki később a költő leghitelesebb életrajzírója lett. A kis nebuló két évig járt az algimnáziumba, ahol eszét és gyönyörű (balkezes) írását tanárai dicsérték, ahol franciául tanultak, de a diákok maguk között latinul beszéltek. Ekkor id. Sass István özvegye, Farkas Erzsébet 7 gyermeket nevelt (Lídia, Zsófia, Erzsébet, Janka, István, Károly és József).
1845 szeptemberében már Petőfi Sándorként utazott Borjádra hajóval Paksig. Ott Sass Károly várta négy szilajcsikós hintóval (vele Sopronban a katonáskodása alatt ismerkedett meg). Sassné kedves Öcsémnek, a lányok Sándor bácsinak szólították, verseit a méhesben írta.
A néhány nap alatt történt itt Sióban fürdés, vidám cigánykerekezés, viccelődés, élcelődés, gyermekkori barátné-látogatás Gyönkön. Uzdon a Pesti János feleségeként élő Lídia meghívására gyűlt össze a társaság, akik este négyökrös szekérrel indultak haza Borjádra.
Hallottuk, hogyan késte le a hazafelé induló hajót, kinek szedett mezei virágból csokrot, hogyan viselte el, amikor nyakkendőjét megdicsérték. Csupa olyan dologgal gazdagodtunk, amit semmiféle könyvben, tankönyvben nem találhatunk meg.
Dr. Töttös Gábor azt mondta: ha szerencsénk van és végigmegyünk Szentlőrincen, Borjádon, az utcán cipőnkre ragadhat az a porszem, ami Petőfivel találkozott.
Az előadást színesítette Heffner Erika, a Népfőiskola Egyesület vezetőjének közreműködése, akitől a Borjádon írt Petőfi-verseket hallottuk.